1. Betonkeverék tervezése:
A beton vízfelvételét elsősorban a víz-cement arány (w/c) befolyásolja. A magasabb w/c arány általában nagyobb porozitást és ezáltal megnövekedett abszorpciót eredményez. Ezzel szemben az alacsonyabb w/c arány sűrűbb betonhoz vezet, csökkentett nedvszívó képességgel.
2. Kikeményedési feltételek:
A megfelelő kikeményedés lehetővé teszi, hogy a beton megerősödjön, és kifejlődjön benne rejlő tulajdonságai. A megfelelő kikeményedés segít csökkenteni a kapilláris pórusokat, és javítja a beton általános tartósságát, beleértve a vízfelvétellel szembeni ellenállását.
3. Porozitás:
A beton porozitása döntő szerepet játszik a nedvszívó képességének meghatározásában. A porozitás a betonszerkezeten belüli üregek térfogatára vonatkozik. A nagyobb porozitás több összefüggő pórust eredményez, így a víz könnyebben behatol és felszívódik.
4. Aggregátumok típusa:
A betonkeverékben használt adalékanyagok típusa és szerkezete befolyásolhatja a felszívódást. A nagy porozitású vagy érdes felületű aggregátumok hozzájárulhatnak a fokozott vízfelvételhez.
5. Nyomószilárdság:
A nagyobb nyomószilárdságú beton általában alacsonyabb vízfelvételt mutat. Ennek az az oka, hogy a sűrűbb és erősebb betonnak kevesebb pórusa és ürege van a víz felszívásához.
Általánosságban elmondható, hogy a beton vízfelvétele viszonylag alacsony, jól megtervezett és megfelelően kikeményedett beton esetén 3-8 tömegszázalék. Mindazonáltal elengedhetetlen a konkrét betonkeverék kialakításának és körülményeinek figyelembe vétele a beton vízfelvételi jellemzőinek egy adott alkalmazáshoz való értékelése során.