1. Víz: Általában az olaj és a víz nem keveredik, és heterogén keveréket képez. Az olaj kisebb sűrűsége miatt lebeg a víz felszínén. Ha véletlenül nagy mennyiségű olaj kerül a víztestekbe, az olajfoltot okozhat, ami környezeti károkat okoz, és hatással van a tengeri élővilágra.
2. Savak: Tömény savak, például kénsav vagy sósav olajjal való keverése exoterm reakciókhoz vezethet, nagy mennyiségű hő szabadul fel, és robbanást okozhat. Az erős savak reakcióba léphetnek az olaj bizonyos komponenseivel, maró hatású füstöket és gázokat képezve.
3. Lúgok: Az olaj erős lúgos oldatokkal, például nátrium-hidroxiddal való kombinálása szintén heves exoterm reakciókat eredményezhet, hő és mérgező gőzök szabadul fel. A keverék szappanos anyagot képezhet, amelyet "iszap" néven ismerünk.
4. Alkoholok: Egyes alkoholok, mint például az etanol (ivóalkohol) vagy a metanol, bizonyos arányban olajjal keverhetők oldatokká. A keverék azonban erősen tűzveszélyessé válik, és jelentős tűzveszélyt jelent.
5. Tűzveszélyes folyadékok: Az olaj más gyúlékony folyadékokkal, például benzinnel vagy kerozinnal való keverése növeli a keverék általános gyúlékonyságát. Illékonyabbá válik és könnyen meggyullad, ami komoly tűzveszélyt jelent.
6. Oldószerek: Bizonyos oldószerek, például a terpentin vagy az aceton olajjal keveredve oldatot képezhetnek. Ezek az oldószerek azonban nagyon gyúlékonyak, és óvatosan kell bánni velük a tűz elkerülése érdekében.
Fontos megjegyzés: A fent említett reakciók és kimenetelek az adott olajtípustól és az érintett anyagoktól függenek. Ha bármilyen vegyi anyagot vagy anyagot összekever, döntő fontosságú a biztonsági információk, az anyagbiztonsági adatlapok (MSDS) és a tudományos szakirodalom áttekintése a lehetséges kockázatok és a megfelelő kezelési eljárások megértése érdekében. Soha ne kísérletezzen vegyszerek keverésével anélkül, hogy megbizonyosodna a biztonsági intézkedésekről és a megfelelő tudásról.